
IGAZ MESE
Hol volt, hol nem volt, volt a világnak egykoron egy azóta már réges -régen elsüllyedt szigete a csendes -óceánban, amit Ataisznak hívtak. Ebben az időben a földi élet a kisebb embercsoportok számára nem volt könnyűnek mondható. Sok helyen bizony olyan is előfordult, hogy az elvadult emberek egymást ették. És közben nagyon sok "istenséget" imádtak.
Szóval, egyszer ebben az elvadult világban egy űrhajón 5 férfi és 3 nő érkezett - tudjuk meg az Arvisurák -Igazszólás című könyvből. Anyahita és hét társa a magas szeretet -tudatosságú Szíriusz bolygóról érkezett és maradt is sok -sok éven át. Anyahita és férje Ataisz fejedelmével és a pateszi bölcsekkel kézbe vette ezt az elembertelenedett helyzetet, és törvénybe iktatta az emberevés megszüntetését.
Az égi birodalomból hozott rovásírással pedig elkezdte gondolatait maradandóan megörökíteni, hogy az ifjúság és később jövő generáció is tanulhasson a tapasztalatokból. Sőt az emberek között arra érdemesek meg is tanulhatták ezt az írásformát, hogy minél több történet maradhasson fenn az utókornak tanulságként. Nekik, mint Rovósámánoknak fogadalmat kellett tenniük, hogy csak is az igazat írhatják meg.
Anyahita fő tanításai közé tartozott még. "Emberek, szeressétek egymást, és törekedjetek a békés egymás mellett élésre !"
Anyahita kegyhelye domboldalain csendes, nyugodt, szeretetteljes emberek éltek Arvisura - Anyahita bölcs tanításai szerint.
Anyahita asszony mondta egyszer a Jó és a Sötétség viadaláról:
" -Élt egy Jób nevű becsületes, igazságos, istenfélő ember, aki gazdag és szerencsés ember volt. Isten egyszer vitába szállt miatta a Sátánnal. A Sátán azt állította, hogy Jóbot elhagyja az Isten-félelme, ha elveszíti gyermekeit, vagyonát és barátait. . De Isten bízott Jóbban, és megengedte a Sátánnak, hogy azt tegye vele, amit akar, csak az életét nem veheti el. A Sátán az Isteni engedély birtokában munkához látott, s előbb megfosztotta Jóbot vagyonától, majd gyermekeitől, egészségétől és mindenétől. De Jób minden csapása után magasztalta Istent, s akkor sem szűnt meg Őt magasztalni, amikor felesége is elszakadt tőle, majd barátai is eltaszították maguktól. „Isten adta, Isten elvette, áldott legyen az Ő neve!” - hirdette. Végül a Sátán meghátrált, és Isten mindent vissza adott Jóbnak, amit Tőle Istenfélelmének kipróbálása miatt elvett. Ősi vagyonát megkétszerezte , és bánatát örömre változtatta. Ezzel a jóságos Égi-Atya bebizonyította, hogy az emberiség hite a legerősebb a nagy Mindenségben."
Anyahitának 12 gyermeke született. Utolsó fiú gyermekét Van -nak keresztelték. „Anyahita unokája, Van fejedelemfi fia az aratás 26.napján született. Az apja, Magyor névadó ünnepén megfogadta, hogy az Égiek gondolatait elterjesztik az egész Földön. A kis Magyorból - Anyahita unokájából - húszéves, deli ifjúként Magyar lett.
Anyahita -Ősanyánk erős Egy-Isten hite alapján minden törzs üldözötteit befogadta a béke megvalósítása érdekében és megalapította a róla elnevezett szeretet alapú Ősmagyar -Egyházat. / Kozsdi Tamás: A magyar Ősemlékezet /
Hegedűs Szidónia
Író


