Mi lenne, ha...?

 

Advent 276766

Mi lenne, ha?
Karácsonyi levél nem csak egyedül ünneplőknek.


Ha egy évvel ezelőtti Karácsonyomig visszagondolok, érdekes módon nem tűnik annyira távolinak, viszont a közben lezajlott történések, események, próbatételek mennyiségéről nyugodtan elmondhatom, hogy szinte, mintha szabály szerűen két évnyi mennyiségnek tűnne.

Az ünnepekhez közeledvén most az jutott eszembe, hogy az elmúlt egy évem megszerzett tapasztalataiból leszűrt bölcsességeket akár be is rakhatnám szimbolikusan pár szép nagy dobozba, masnival átkötve őket, és ajándékként magamnak a karácsonyfa alá tehetném.

Advent 277112

Annyi, de annyi féle ajándékokat veszünk, adunk, készítünk másoknak, hogy se szeri, se száma.

Mi lenne, ha ezen a már aranykoriba forduló Karácsonyon mi magunkat is megajándékoznánk? Mi lenne, ha önmagunkat is megünnepelnénk? Mi lenne, ha mondjuk hálával telt szívvel megköszönnénk magunknak mindazt, amin átmentünk, átestünk, és még ráadásul emelt fővel ki is jöttünk belőle?

Mekkora erő lakozik, rejtőzik a néha alsó hangon működő önbecsülésünk megemeléséhez az ilyen fajta megtörténtekben? Mekkora repítő erőt lehetne ezekből kinyerni, ha megajándékoznánk magunkat a kimazsolázó figyelmünkkel? Hisz örök igazság! Ahol a figyelem, ott az erő!

Mi lenne, ha ezen a Karácsonyon magunkat is megdicsérnénk? Mi lenne, ha hálával telt szívvel ölelnénk át magunkat is, / igen, magunkat is!! / nem csak másokat? Mi lenne, ha mi NŐK, ANYÁK példát mutatnánk ezzel? Mi lenne, ha ti FÉRFIAK, APÁK példát mutatnátok ezzel?

És igen, tudom azt is, hogy nagyon, de nagyon sokan lesznek olyanok is, akik egyedül ünneplik a Karácsonyt! Én is voltam ilyen helyzetben Szentestén. De azért is rengeteg gyertyát gyújtottam, leültem a fa alá és elkezdtem HÁLÁT érezni magam iránt önsajnálat helyett, amiért idáig eljutottam a sok nehézség ellenére is.

Addig generáltam magamban ezt az egyik legmagasabb rezgést indukáló hálás gondolkozást, amíg már majdnem a fa is világított tőle. A plafonról ne is beszéljek. :) Aztán szeretetet kezdtem küldeni minden ismerősömnek, a világnak, amíg egyszer csak hatalmas szeretet- forrássá nem alakultam.

Amihez nem kellett egyéb, mint gyereki sajnálkozás helyett egy ön becsült elhatározás a SZERETET mellett - felülemelkedve a hétköznapokon. Szabály szerűen annyira különlegesen fantasztikusan boldogító, felemelőn ünneplő érzést adó volt ott akkor egyedül is SZERETETTEL BEBURKOLNI MAGAM ÉS MÁSOKAT, hogy azóta is, ha ünneplés van, előtte mindig szakítok időt a magamon-beli ünneplésre is. Annyira jó és felemelő volt az is..És persze az is csodálatos, amikor egy család együtt ünnepelhet!

Mi lenne, ha az idén egyedül ünneplők is gondolnának egy nagyot, és meggyújtanák szívük szeretet - fényét és messzire világítanának vele, bele az Univerzumba. És még azon is túlra! :))
Velem tartasz?

MINDEN KEDVES OLVASÓNAK BOLDOG, SZÉP ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!

Advent 260221
Szeretettel:
Hegedűs Szidónia
Író, Coach


Legutóbbi cikkeim:

aranykorra banner

  • Cikkmegtekintések száma: 331979